A pályabírók nem mindig értik meg egy mondat jelentését, ha az nem az anyanyelvükön hangzik el. Mostantól nincs menekvés a teniszezők számára. Talán…
Wimbledonban az elegancia soha nem csupán stílus kérdése volt, hanem egy igazi filozófia. Az angol zöld pázsitok makulátlan esztétikája, amely a tornának azt a királyi és időtlen hangulatot kölcsönözte, mindig is tükröződött a játékosokon is. A ruhák szigorú fehér színe – néhány, a modernitásnak köszönhető kivételtől eltekintve – továbbra is a londoni Grand Slam egyik legismertebb szimbóluma, ami a világ szemében egyedülállóvá teszi.
De a híres „total white” nem lesz az egyetlen betartandó szabály. Mert Wimbledonban, ma jobban, mint valaha, a szavak is különleges figyelem alá kerülnek. A közösségi médiában megjelent hírek szerint a torna játékvezetőit különböző nyelveken összeállított káromkodáslistákkal látják el, amely eszköz célja, hogy pontosan felismerjék, amikor egy játékos „audible obscenity”-t, azaz hallható obszcén kifejezést ejt ki. Valójában a káromkodások és az istenkáromlások már régóta ebbe a kategóriába tartoznak, és ezért a szabályzat szerint szankcionálhatók. A probléma azonban elsősorban gyakorlati jellegű: a pályabírók nem mindig tudják megérteni egy kirohanás jelentését, ha az a saját nyelvükön kívül hangzik el. Itt jön be a „újdonság”. Ezekkel a listákkal a bírók könnyebben azonosíthatják a sértő kifejezéseket. A következményekről szólva viszont egy tetemes pénzbírságról van szó a játékos számára.
frissítés— Valójában ez nem annyira egy teljes forradalom, mint inkább egy frissítés. Ahogyan egy pályabíró már 2014-ben elmondta a Guardiannek, Wimbledonban a játékvezetőknek listákat adtak a sértő kifejezésekről, éppen azért, hogy eligazodjanak a verseny körútjának különböző nyelvei között. Valószínű tehát, hogy az idei kiadásra ezt a listát kibővítik és frissítik. A hír mindenesetre bejárta a közösségi médiát, ahol az iróniák és kommentek között felbukkant Lorenzo Musetti neve is. A toszkán játékos nemcsak esztétikus teniszéről ismert, hanem arról is, hogy gyakran használ káromkodásokat a pályán. Londonban tehát nem elég fehérbe öltözni ahhoz, hogy kifogástalanok legyünk: helyesen is kell beszélni.
