A bolognai játékos lesz az a szélső-támadó, akinek segítségével menet közben átállhatnak a 3-5-2-es felállásról a 3-4-2-1-esre vagy a 4-2-4-esre. Fede a lehetséges világbajnokságra készül, Bernardeschi és Zaniolo viszont…
Bastoni, Mancini és Scamacca híreire várva újabb darab hiányzik az olasz válogatott világbajnokságra készülő mozaikjából. Chiesa visszatér Angliába, állapota miatt nem tudta folytatni az edzőtábort az olasz válogatottal: helyére Cambiaghi kapott meghívót. Kár, mert ez egy nagyon várt visszatérés lett volna majdnem két év után, és a szövetségi kapitány alig várta, hogy újra lássa a ma a Liverpoolban játszó egykori Juventus-játékost. A Coverciano-ba érkező bolognai játékos az egyik hat jelölt volt a szélső-támadó pozícióra, amelyet Gattuso tartogat arra az esetre, ha szükség esetén menet közben változtatni kell a taktikai rendszeren, és a 3-5-2-ről 3-4-2-1-re (egy támadó középpályással) vagy 4-2-4-re (egy szélső támadóval) kell átállni.
A versenyben lévő nevek Vergara, Chiesa, Zaccagni, Cambiaghi, Maldini és Orsolini voltak. Az első három az elmúlt hónapban fokozatosan kiesett a keretből: először Vergara, majd Zaccagni, most pedig Chiesa. A szövetségi kapitány egyszerűen azért választotta Cambiaghi-t, mert Orsolini jelenleg kevesebb technikai garanciát nyújt – röviden szólva nincs jó formában –, és mert Maldini inkább egy klasszikus támadó középpályás, akit hamis 9-esként is be lehet állítani, ahogyan azt Sarri a Lazióban teszi, de nem tudna szélesebbre nyúlni a szélen. Mindenesetre egy esetleges támadó középpályás pozícióra Raspadori lenne az első számú jelölt, aki már korábban is jól teljesített ebben a szerepkörben az olasz válogatottban, bár az Atalanta játékosa épp csak tért vissza sérüléséből, és talán még nem bírja ki a teljes 90 percet.
A KÉTSÉGEK—  Vannak, akik inkább Bernardeschi és Zaniolo bevonását részesítették volna előnyben, akik jól teljesítenek a bajnokságban. Előre is leszögezzük, hogy nem a kezdőcsapatról beszélünk, a biztos helyet csak Bastoni és Mancini foglalja el a kétségesek közül, de nem szabad elfelejteni, hogy Gattuso olyan csoportot hozott létre, amelybe azok is beletartoznak, akikkel az ebéd és vacsora közbeni rögtönzött „edzéseken” találkozott: egy csoport, amelyből a technikai-taktikai és emberi tulajdonságok alapján lehet választani. Az ő csapata. Berna remek formában van, és ha így folytatja, akár a keretbe is bekerülhet, ha az Azzurri útja a rájátszáson túlra is eljut. Zaniolo esetében kicsit más a helyzet: Gattuso nem szélsőként (mint régen) látja, hanem második csatárként, egy olyan pozícióban, amelyet Retegui, Kean, Esposito és Scamacca már szorosan elfoglaltak. Ha az Atalanta játékosa feladná, talán megnyílna egy hely, ahová Piccoli (fizikai adottságai miatt) és Maldini (ellentétes perspektívákból) beilleszkedhetne. Elméletileg Zaniolo is versenybe szállhatna, de az a benyomásunk, hogy a kérdés nem csupán technikai jellegű, és hogy a szövetségi kapitány nem akarja megzavarni a csapat egyensúlyát, amelyet a korábbi ciklusokban már megzavartak, még a „régi” Zaniolo miatt is, akiről azonban ma Udine-ban azt állítják, hogy teljesen más ember lett.